Települési Szélessáv Kereső

A települési Szélessáv Kereső az I-Work Alapítvány partner ön­kor­mányzatainak honlapján található szolgáltatás. Segítségével gyors, szélessávú (ADSL és kábeltévés) interneteléréseket ke­res­het.
Elegendő kiválasztania azt az utcát, ahová az internet kapcsolatot te­lepíttetni szeretné, és a kereső azonnal kilistázza az elérhető in­ternet-előfizetéscsomagokat.
A kiválasztott szolgáltatásra, majd a „kiválasztott(ak) lis­tá­ja” feliratú gombra kattintva láthatja a szolgáltatás leg­fris­sebb ada­tait: árakat, sávszélességeket, szolgáltatókat és tech­no­ló­gi­á­kat.
Amikor kiválasztotta az Ön szempontjainak leginkább meg­fe­le­lőt, egy kattintással felkeresheti a szolgáltató honlapját, hogy meg­rendelje tőle a kiválasztott szolgáltatáscsomagot.

Szinte minden vásárlásnál az ár a legfontosabb szempont. Szol­gál­tatások esetében azonban néha nagyon nehéz eldönteni, mi­ben különbözhetnek a drágább és a mérsékeltebb árú termékek. A szélessávú internetelérések esetén az árakat

  • a sávszélesség,
  • szolgáltatáscsomagtól függően a havidíjban foglalt for­gal­maz­ható adatmennyiség, illetve az ezen felül forgalmazott adat­mennyiség költsége
  • és a technológia befolyásolja.

A sávszélesség egy mértékegység, amivel leírható, hogy egy in­terneteléréssel milyen maximális sebességgel for­gal­maz­ha­tunk adatokat – vagyis, hogy egyidejűleg összesen mennyit fo­gad­ha­tunk (és küldhetünk, például amikor a gépről egy internetes ol­dal­ra videót töltünk fel). Választani a saját szokásaink és igé­nyeink mérlegelésével érdemes, mert minél nagyobb a sáv­szélesség, annál drágább egy csomag. Íme néhány példa:

  • ha alapvető információk megszerezésére és levelezésre hasz­nálja a szá­mítógépét naponta 1-2 órát, elegendő egy ala­csonyabb sáv­szé­lességű csomag is (0,5–1 Mb/s)
  • ha a fentieken túl szórakozási lehetőségeket is keres (vi­de­ót néz, rá­diót hallgat, újságokat és blogokat olvas) vagy szereti meg­osz­tani a fényképeit a barátaival vagy sze­ret egy-egy kérdésnek ala­po­san utánajárni, érdemes az alap­cso­ma­gok­nál nagyobb sáv­szé­lességűt választania (2-4 Mb/s).
  • ha mindezek mellett munkája miatt gyakran kell internetet hasz­­nálnia, távmunkát végez, esetleg saját weblapja vagy blog­ja is van, nem valószínű, hogy szüksége volna ta­ná­csa­ink­ra. Válassza a legmagasabbat, amit a pénztárcája el­vi­sel!


Ha már tudja, mekkora sávszélességre van szüksége, vegye figyelembe, hogy:

  • a hűségidős szerződések lejárta előtt csak magas költségek árán szerződhet más szolgáltatóhoz,
  • fenti ajánlások egy ember szokásaira vonatkoznak. Ha töb­­ben fogják használni a keresett internetkapcsolatot, ér­de­mes több­szörözni és átlagolni az igényeket.
  • Ha azonos sávszélességű internetelérések között kell döntenie, már nehezebb tanácsot adni. Látogassa meg a szolgáltatók hon­lap­ját, fussa át a minden csomagra kötelező szerződési fel­té­te­le­ket, és válassza azt, amelyik az ön számára ezek alapján a leg­szim­­patikusabb.

Amikor több technológia között kell választania, ne felejtse el fi­gyelembe venni, hogy az internetcsomagok nem tartalmazzák an­nak a csatornának az árát, amit igényelnek. A kábeltévés elő­fi­ze­tések esetén az interneteléréshez kötelező rendelkezni egy ká­beltévés csomaggal, ADSL csomag esetén pedig a te­le­fon­e­lő­fi­zetés árával is számolnia kell (van néhány kivétel: az ADLS-t újab­ban már telefonelőfizetés nélkül is árulják). Általában az ADSL olcsóbb a többinél.
A hazánkban jelenleg leginkább elterjedt szélessávú in­ter­net­elé­rési technológiák

  • az ADSL,
  • a kábeltelevíziós hálózaton történő adatátvitel,
  • a mikrohullámú kapcsolat, valamint
  • a mobil alapú technológiák.

Az ADSL (Assymmetric Digital Subsriber Line - aszimmetrikus di­gi­tális előfizetői vonal) a legnépszerűbb technológia. Két­i­rá­nyú adatforgalmat valósít meg a már meglévő réz-alapú táv­köz­lési (telefonos) hálózatokon keresztül. A hagyományos te­le­fonhálózatokat digitális adatátvitelre alkalmassá tevő ún. “DSL” technológiák egyik fajtája. Az ADSL-nél a jel maxi­má­lis sebessége az előfizetők irányába, illetve visszirányba el­térő (aszimmetrikus), valamint az előfizető lakóhelyének az el­osz­tóhoz viszonyított távolságától is függ. ADSL in­ter­net­kap­csolat esetén ez azt jelenti, hogy az elérhető fel- és letöltési se­bes­ségek eltérőek.

A magyar kábeltelevíziós penetráció nemzetközi össze­ha­son­lí­tásban viszonylag magasnak tekinthető: jelenleg a hazai ház­tar­tá­sok 56 százalékában van bekötve kábeltelevíziós szolgáltatás. A ká­belhálózaton történő szélessávú internet-hozzáférések ki­é­pí­tése 1999-ben indult meg, azóta az ADSL után a második leg­gya­koribb szélessávú elérési fajtává nőtte ki magát. 2006-ban 108 szolgáltató kínált ilyen elérést.

A kábelhálózaton történő szélessávú internet-szolgáltatás a vissz­i­rá­nyúsított, azaz kétirányú adatkommunikációra al­kal­mas­sá tett, kábeltelevíziós hálózatokon keresztül valósulhat meg. Így a meglévő kábeltelevíziós hálózatok viszonylag gyorsan és ol­csón alkalmassá tehetőek az internetezésre: a szolgáltatás meg­in­dí­tásához “mindössze” a hálózat kétirányúsítását és csil­lag­pontosítását kell megoldani.

A kábeltelevíziós hálózaton megvalósuló internet-hozzáférés ál­lan­dó és azonnali kapcsolatot biztosít a világhálóval. El­szá­molása átalánydíjazással történik, azonban a legnagyobb ká­bel­televíziós internetszolgáltatók már meghatároztak egy az igé­nyelt sávszélességhez igazodó maximális havi adatforgalmat, en­nek elérése után pedig korlátozzák a letöltési sebességet.

A mikrohullámú technológia a hagyományos vezetékes kap­cso­lat helyett az elektromágneses hullámokat használja az ada­tok továbbítására, legelterjedtebb formája a WiFi (Wireless Fi­delity - vezeték nélküli minőség). A beltéri használat mellett Ma­gyar­or­szágon a WiFi már szerepet játszik a közterületeken és köz­in­téz­ményekben a helyfüggetlen szélessávú kommunikáció meg­te­remtésében (HotSpot), és a távoli, fejletlen, üzletileg kevéssé von­zó területek szélessávú kiszolgálásában.

A harmadik generációs (3G) mobilkommunikáció alapját je­len­tő nagykiterjedésű vezeték nélküli eléréssel párhuzamosan ki­fejlesztették annak kis kiterjedésű változatát is, amely a sza­bad­dá tett rádiófrekvencia-tartományokban vezeték nélküli helyi há­ló­zatok formájában működik. Az ilyen, ún. WLAN-alapú meg­oldásokat, leggyakrabban létező szélessávú hozzáférések ki­terjesztésére vagy megosztására alkalmazzák, illetve olyan in­téz­ményekben, szolgáltató egységekben (pl. repterek, pá­lya­ud­varok, szállodák, bevásárlóközpontok), ahol egyébként nincs ve­zetékes szélessávú elérés.
Szélessávú internetkapcsolat a hagyományos vezetékes elérés he­lyett/mellett elektromágneses hullámok (mikrohullámok) ré­vén is megvalósítható. Az ilyen kapcsolat alapja egy olyan rá­di­ófrekvenciás összeköttetésen alapuló vezeték nélküli he­lyi hálózat (WLAN - wireless local area network), amelynek leg­a­lább egy szegmense elektromágneses hullámokat használ ada­tok küldésére és fogadására.

A WLAN technológiák Magyarországon és nemzetközileg is leg­elterjedtebb formája, a Wi-Fi, amelynek elsődleges ha­szon­élvezői természetesen a hordozható számítógépekkel és ké­zi eszközökkel rendelkezők. Wi-Fi esetében az adatokat a he­lyi hálózatra csatlakozók egy adatszóró “forrópontból” (úgy­ne­ve­zett HotSpot-ból) kapják. Egyszeri bejelentkezés után az adott há­lózat bármelyik “forróponton”, vagyis kapcsolódási ponton ke­resztül használható.

A Wi-Fi 100-200 méteres körzetben 11 Mbit/s (Az IEEE 802.11b esetén) adatátviteli sebességet a 802.11a/g esetén pe­dig 54 Mbit/s sebességet tesz lehetővé. A kábelmodemes csat­la­kozáshoz hasonlóan állandó és azonnali kapcsolatot biztosít a vi­lághálóval.

A Wi-Fi-hez hasonlóan forrópontokra alapozott szélessávú adat­kom­munikációs helyi hálózat a WiMAX is, amelynek maximális ha­tó­távolsága a jelenlegi kísérletek alapján az 50 kilométert is el­érheti és a maximális adatátviteli sebessége akár 70 Mbit/s is lehet, sőt a 3G-hez hasonló mobilkapcsolat biztosítására is al­kal­mas, igaz, csak behatárolt körzetekben.

A mobil alapú technológiák szintén lehetővé teszik a digitális adatátvitelt, így az internet használatát is. Az utóbbi időben ezen a területen az UMTS rendszer (a HSDPA) jelentette a legnagyobb áttörést, amelynek köszönhetően, álló végpont esetében már akár 2 Mbit/s sávszélességet is el lehet érni, im­már az ország több mint 40%-nyi területén.

A mobiltechnológia rohamos tempóban fejlődik. A második ge­ne­rációs (2G), csupán hangátvitelre lehetőséget adó rendszerek adat­átvitelre történő kiterjesztés előbb megnyitotta az utat a kö­zepes sebességű 2.5G szolgáltatások bevezetése előtt, majd ki­fej­lesz­tették a nagysebességű 3G rendszert, amely ezen a területen az utóbbi idők legnagyobb áttörését hozta. A 3G rendszerek be­ve­zetésével párhuzamosan ugyanakkor már folynak a 4G mo­bil­rendszerek kutatásai is, főként a Távol-Keleten.

A szélessávú mobil technológiák előnye, hogy a felhasználók moz­gás közben is igénybe vehetik az internet szolgáltatásait: bön­gész­hetnek a weben, e-mailezhetnek, beléphetnek a céges intra­net­re stb. Másrészt a mobiltelefonálásnál megszokott idő alapú szám­lá­zással szemben az adatátvitel díjazása gazdaságosabb, hi­szen csak a ténylegesen forgalmazott adatmennyiség után fi­ze­tünk, amely azonban még mindig jelentősen drágább egy fix te­lepítésű internetszolgáltatással szemben.

A mobil internetezés hátránya ugyanakkor, hogy valóban nagy sáv­szélességű internetkapcsolat csak álló végpontok esetében ér­hető el, mozgás közben az adatátviteli sebesség lényegesen csök­kenhet.

A mobilkommunikáció alapja a digitális beszédátvitelre épülő má­sodik generációs (2G) technológia, amelyre a hagyományos GSM hálózatok épülnek. A 2G esetében a közvetítendő elsőd­le­ges tartalom az emberi hang. A mobilozás robbanásszerű ter­jedésével, valamint ezzel párhuzamosan az internetezés el­ter­jedésével azonban új igények merültek fel a felhasználók ré­szé­ről, amelyek elsősorban mobiltelefon és az internetet le­he­tőségeinek együttes kihasználására irányultak. Ennek rea­li­zálásához a mobil technológia továbbfejlesztésére volt szük­ség.

Ennek első lépcsője a GPRS (General Packet Radio Service, az­az általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás), amelynek mű­kö­dési elve, hogy a rendszer az adatot több részre (csomagokra) bont­ja, ezeket továbbítja a GSM-hálózaton keresztül, majd a cél­ál­lomáson összerakja. A GPRS tehát nagyobb mennyiségű adat meg­növelt sebességű átvitelét teszi lehetővé, vagyis lényegében a mo­bilos internetezést.

A GPRS mérföldkőnek számít a GSM hálózatok fejlődésében, amely megnyitotta az utat előbb a közepes sebességű (maximum 171,2 kbit/s) 2.5G szolgáltatások előtt (már jó minőségben le­het színes álló- és 10-12 másodperces mozgóképeket cserélni, on­­line játékokat játszani stb.), majd a nagysebességű harmadik ge­­ne­rációs mobilkommunikációs (3G) rendszerek számára.

Ez utóbbiak alapja az UMTS ( Universal Mobile Telephone Service , azaz egyetemes mobiltelefon-szolgáltatás), amely nagy ki­­ter­jedésű, kétirányú rádióösszeköttetést jelent, és ebből fa­ka­dó­an lényegesen nagyobb adattömegek átvitelét teszi le­he­tővé. Az UMTS-ről bővebben az umts.lap.hu weboldalon tá­jé­ko­zód­ha­tunk.

Az UMTS jelenleg a mozgásban lévő végpontok esetén, gyalogos köz­lekedésnél 384 kbit/s, gépjárművel történő haladás közben leg­a­lább 144 kbit/s, álló végpont esetében pedig akár 2 Mbit/s adat­átviteli sebességet biztosít.

Az UMTS a jelenleg fejlesztés alatt álló HSPDA (High Speed Pac­ket Data Access - nagy sebességű adatcsomag elérés) kiegészítés ré­vén, álló helyzetű végpont számára akár 10 Mbit/s adatátviteli se­bes­séget is biztosíthat. A már bevezetett, több szolgáltatónál is elő­fizethető HSDPA (High Speed Downlink Packet Access) 14,4 Mbit/s, a HSUPA (High Speed Uplink Packet Access) 5,75 Mbit/s adatátviteli sebességű.

A 3G rendszerek tökéletesítésével párhuzamosan azonban már zaj­lanak a 4G mobilrendszerek kutatásai, főként a Távol-Keleten. Ezek révén 100 Mbit/s sebességig terjedő, mozgásban levő adat­át­vitelt is támogató rendszereket igyekeznek megvalósítani, míg állóhelyzetben 1 Gbit/s sebességű összeköttetésekkel kí­sér­le­teznek. E rendszerek bevezetése azonban Európában 10 éves táv­laton belül, az UMTS rendszerek beruházásainak meg­té­rü­lé­sé­ig nem várható.

A szélessávú kapcsolat kipróbálására otthonunkon és mun­ka­he­lyün­kön kívül számos egyéb lehetőség is adódik (akár in­gye­nesen is): internet-kávézók, közterületen elhelyezett ter­mi­ná­lok, szolgáltatók ügyfélirodái, könyvtárak, közösségi házak, eMa­gyar­ország Pontok stb.  Egyes településeken nyilvános wifi hálózatokat építettek ki a lakosság számára, ezt a lefedett te­rü­le­te­ken bárki szabadon igénybe veheti egy arra alkalmas eszköz se­gít­ségével (mobil eszközök, laptopok, pda-k).